A farm ahol éltem Olaszországban
Az önkéntesség nemcsak a személyes fejlődésemet segítette, hanem lehetőséget adott arra is, hogy új embereket ismerjek meg, különböző kultúrákat fedezzek fel, és kilépjek a komfortzónámból.
Olaszország mindig is nagy szerelmem volt, illetve a farmi munka is érdekelt. Gyermekkoromban édesanyámék növényeket termesztettek, így nem volt idegen számomra az efféle munka. Mivel már régóta nagyvárosban élek, hiányzott a vidéki élet és a
hagyományos munka. Tehát a farm ahol éltünk Belvedere Marittimóban volt megtalálható, mely egy Olaszországi kisváros, ami tengerparti város, részben egy hegyoldalon fekszik és óvárosi résszel is rendelkezik A város barátságos hangulata lenyűgözött, és izgalmas volt megtapasztalni, hogyan élnek az emberek egy tipikus olasz kisvárosban.
A farmon elsősorban zöldség és gyümölcstermesztésről tanultunk, ehhez kapcsolódó munkákat végeztünk. Egy átlagos
napunk úgy nézett ki, hogy reggel 6:30kor kezdődött a munka, előtte volt időnk megreggelizni, amit biztosítottak számunkra (általában édes reggelit kaptunk, de abból is több félét) utána volt egy gyülekező ahol felsorolták éppen az adott napon milyen munkák elérhetők és azokból tudtunk válogatni, kinek mihez volt kedve/ereje.
A reggeli megbeszélés után kezdődött a munka ahol 3 órás műszakokban dolgoztunk közte 15 perces szünettel. 12:30 kor volt az ebédidő. Általában vegetáriánus tésztát ettünk, az organikus és helyben termesztett alapanyagokból. Ezt követte a szabadidőnk, ami egészen 7 óráig (amikor a vacsorát szolgálták fel) tartott, amit mindenki arra használt fel, amire kedve volt.
Minden szerdán és szombaton szabadnapunk volt, tehát összesen heti 30 órát dolgoztunk. Számomra a legnagyobb nehézséget a korán kelés jelentette az elején, de utána szépen lassan beleszoktam, illetve a fizikai munka miatt is sokkal hamarabb és könnyebben tudtam elaludni. Ez egyébként egy nagyon hasznos rendszert állított fel nekem.
Indulás előtt a nyelvi akadályoktól tartottam, mivel az angol nyelvtudásom nem a legjobb. Az első napokban furcsa és kissé nehéz volt kizárólag angolul kommunikálni, de hamar alkalmazkodtam. Egy idő után már azon kaptam magam, hogy angolul gondolkodom, ami hatalmas előrelépést jelentett a nyelvtudásom fejlődésében. Az élmény nemcsak magabiztosabbá tett az angol használatában, hanem megmutatta, hogy a nyelvi korlátok leküzdhetők. Emellett lehetőségem volt egy teljesen új nyelvbe is belekóstolni: az olasz nyelv alapjait is elkezdtem megtanulni, ami különösen izgalmas kihívásnak bizonyult. Így nemcsak az angol nyelvtudásomat fejlesztettem, hanem betekintést nyertem egy számomra új nyelv világába is.
Összesen tizenöten voltunk önkéntesek ebben a kettő hónapos projektben, és amikor megérkeztünk, már hat hosszú távú önkéntes is a farmon dolgozott. Szerencsére mindenkivel gyorsan megtaláltam a közös hangot, és nagyon jó kapcsolatot tudtam kialakítani.
Mindenki rendkívül kedves és nyitott volt, így hamar otthonosan éreztem magam – szinte olyan volt, mintha egy nagycsalád része lennék. A gazdasszony egy igazi olasz karakter volt, határozott, de ugyanakkor mindig kedves és segítőkész volt velünk.
A munkán túl a szervezők változatos és izgalmas workshopokat szerveztek nekünk, amelyek nemcsak a csapatot hozták közelebb egymáshoz, hanem különleges élményeket is adtak. Az egyik legemlékezetesebb program a raftingolás volt
számomra: a táj gyönyörű volt, és a csapat együttműködése is kulcsfontosságú volt.
A kerámiakészítés során egy olasz mester mutatta meg nekünk az agyagozás fortélyait. Bár eleinte nehézkesen ment, a végén mindannyian büszkén tartottuk kezünkben az elkészült alkotásainkat. Egy másik nap kosárfonáson vettünk részt, ahol a hagyományos kézműves technikák megismerése igazán lenyűgözött. Még a méhészkedés is tartogatott meglepetéseket: megtudtuk, hogyan készül a méz, és mennyire fontos a méhek szerepe az ökoszisztémában.
Illetve volt olyan alkalom is, amikor interjút készítettek néhányunkkal ahol meg kellett osztani az élményeinket és tapasztalatainkat, amit nagyon élveztem. Ezek a programok nemcsak kikapcsolódást nyújtottak, hanem új készségekkel és
felejthetetlen pillanatokkal gazdagítottak minket.
Összességében ez a lehetőség, fantasztikus élményeket és értékes tapasztalatokat adott. Bátran ajánlom mindenkinek, aki nyitott egy ilyen kalandra. Egy ilyen tapasztalat nemcsak szakmai és nyelvi szempontból lehet hasznos, hanem életre szóló emlékeket is biztosít.