A Nemzeti Portrétár ESC önkéntese lettem

2020.11.06

Az én önkéntességem októberben indult. Pontosan 1-jén érkeztem Budapestre Szlovákiából, Kassa környékéről, pedig csak szeptemberben dőlt el, hogy részt veszek ebben az ESC programban. Nem volt ismeretlen a város számomra, így nem okozott gondot belevágni, és az, hogy a Nemzeti Portrétár önkéntese legyek, izgalmasan hangzott. A járvány új hulláma akkor még bennem fel sem merült akadályként, hiszen eléggé szabadon mozoghattunk. Egyre nagyobb szigorítások után kicsit rossz belegondolni, hogy nem olyan könnyen "fogom magam és otthon vagyok", viszont pont ezért talán még inkább beleáshatom magam a programba, megbarátkozom az új környezettel, megpróbálom feltalálni magam akkor is, ha szűkebbek a lehetőségek és felfogom, hogy ezt egyedül kell csinálnom és meg kell csinálnom. Persze nem vagyok ebben teljesen egyedül, szinte bárkihez fordulhatok, de mégis jobban önállósodom. Természetesen van mentorom, akire számíthatok, segít, hogy jobban körvonalazódjanak a céljaim. A HVFS és a Nemzeti Portrétár, mint koordináló és fogadó szervezetem, a kezdetektől fogva eligazít úgy, hogy nem volt bennem bizonytalanság afelől, hogy mi vár rám és mire van ehhez szükségem. Mivel még éppen, hogy egy hónap telt el, ezért jogosak a pozitív érzelmek, de egyelőre nem látok akadályokat abban, hogy a céljaimat megvalósítsam és még így is rengeteg lehetőségem van.

Egészen hihetetlen, hogy sikerült részt vennem egy olyan projektben, ami ötvözi a művészetet és a történelmet, így igazan nem kell izgulnom amiatt, hogy unalmassá válhat. Olyan lehetőségek nyíltak meg amelyben felhasználhatom eddigi tudásomat és újakra is szert tehetek. Az, hogy mindketten, akik a portrétárnál önkénteskedünk Felvidékről és Kárpátaljáról származunk jó lehetőség a kapcsolat fenntartásra, hiszen rengetek festmény veszett homályba, amit mi segíthetünk felkutatni, tehát úgy érzem hasznos önkéntesek lehetünk és mi is új tudást szerezhetünk. Emellett pedig egy jó célt szolgálunk azzal, hogy ezt mindenki számára elérhetővé tesszük, mint például a betléri huszárezred portréinak és történetének publikálása, amibe rögtön a megérkezésemkor belevágtunk. Ez mind egészen biztosan nem lesz káromra, pláne, hogy ''élesbe'' figyelhetem egy intézmény/ múzeum működését. Legyen szó a képek felkutatásáról egészen a kész kiadvány elkészítéséig.

Bea