Hungarian Volunteer Sending Foundation (HVSF)

Az én ESC élményem

2022.07.28

2021 szeptember 29 -én érkeztem meg Franciaországba Bretagne régiójába ahol kezdetét vehette az én 9 hónapos rojektem a Gwennili, Rencontres et Echanges interculturels szervezetnél.

Szállásom

Quimperben laktam 5 másik önkéntessel a világ minden tájáról: grúz, német, osztrák, orosz és finn lakótársam is volt. Mindenkinek volt egy saját szobája a vagy házban, csak a nappalin a konyhán és a fürdőszobán kellett osztozkodnunk. Egy vendégszoba is volt a házban ami sokszor jól jött amikor látogatókat fogadtunk. Nagyon élveztünk együtt lakni, és meglepően egyszerűen is ment. A város egyébként gyönyörű, bár nincs túl sok esemény, így ha nagyobb városból jössz könnyen unalmassá válhat.

Nyelv

Francia nyelvtudás nélkül érkeztem az országba, így sokáig nehéz volt emiatt, de bíztam abban hogy majd a tanár akivel hétfőnként voltak óráink segít. Sajnos ő nem nagyon tudott, így kerestem magamnak egy saját francia tanárt mellette aki annyit tudott segíteni hogy a projektem végére egészen jól értem már a nyelvet viszont a beszéd még mindig nehézkesen megy, de tervezem itthon, Magyarországon is folytatni a tanulását szóval ez nem is gond. Összességeben büszke vagyok hogy kitartottam, mert francia tudás nélkül élni egy olyan országban ahol nem beszélik nagyjából semennyire az angolt, eléggé bonyolult volt



Projektem

3 napot dolgoztam egy héten, fogyatékos fiatal felnőttekkel egy intézményben aminek a célja hogy fejlesszék a képességeiket, hasznos elfoglaltságokat találjanak számukra. Segítettem a mindennapi feladatokban, étkeztetés, elmenni sétálni, de saját ötleteim is voltak: zenéltem és kézműveskedtem is velük. Egy nap maximum 8 fogyatékos felnőtt volt ezen a helyen, akik 9-től fél 5-ig maradtak. Nagyon érdekes volt bepillantást nyerni az életükbe, megtanulni hogy kivel hogyan érdemes viselkedni a fogyatékosság és a személy természetétől függően.

Azért problémáim is akadtak: főként az ottani mentorommal aki sajnos nem beszélt angolul egyáltalán így a kommunikáció nagyon nehézkesen ment, és sajnos többször volt olyan érzésem hogy nem tekint munkatársának és nem vesz sajnos komolyan. Ezek mellett nem kaptam elég feladatot, így kihívás volt magamnak találni újakat időről - időre.

És hogy mit adott nekem ez a projekt?

  • Barátokat - a többi önkéntes nélkül biztos nem éltem volna túl ezt a 9 hónapot, rengeteg élményt szereztünk közösen és már tervezgetjük hogy mikor találkozunk újra.
  • Kitartás - nem volt minden könnyű, voltak kifejezetten mélypontok, de megtanultam hogy csak át kell lendülni rajtuk mert aztán jön valami jó és rájössz hogy megérte kitartani
  • Kinyílt a világ - már látom hogy mennyi minden van a világban amit még nem ismerek (vagy nem ismertem a projekt előtt), hogy mennyi kultúra, mennyi féle ember, mennyi féle táj létezik, és hogy milyen jó hogy ilyen különbözőek vagyunk mert olyan nagyon sokat tudunk egymástól tanulni.
  • Első dolgok - először repültem, először láttam a tengert (óceánt), először éltem a családomtól külön, először kellett idegen nyelven boldogulnom, először szörföztem... és még sorolhatnám. Nagyon örülök hogy ennyi új dolgot tapasztalhattam és általuk sokat fejlődhettem.
  • ÉS valószínűleg még sokkal sokkal többet is kaptam ettől a projekttől - lehet hogy olyan dolgokat is amikről még nem is tudok.

Összességében rettentően élveztem az eltelt időt, ezt az is bizonyítja, hogy ha vissza emlékezek sokkal kevesebbnek tűnik mint amennyi valójában volt. Nagyon sok mindent tanultam, csodálatos helyeken járhattam, csodálatos emberekkel. Szerintem nagyon megérte jelentkeznem a projektre.

Dóri

Share