Egy év önkéntesség Tirolban

2021. június 15-én, egy szép napsütéses napon érkeztem meg Wörglbe, hogy megkezdjem a várva várt ESC projektemet az ifjúsági és integrációs feladatokkal foglalkozó komm!unity nonprofit szervezetnél. A beosztásom nagyon változatos volt, így több különböző területen kipróbálhattam magam. 

Elsősorban ifjúsági központokban dolgoztam, ahol a fiatalokkal beszélgettünk, játszottunk, kiszolgáltuk őket a büfében, illetve különböző programokat, projekteket szerveztünk nekik.

Eleinte leginkább csak játszottam a gyerekekkel és részben megfigyelő voltam, de a német tudásom fejlődésével hamarosan én is beépültem a csapatba, megtaláltam a saját szerepem. Wörglben inkább csak egymással szerettek volna találkozni a fiatalok, itt nehezebb volt közös projekteket megvalósítani, de a kisebb településeken mindenre kaphatóak voltak. Sok mindent csináltunk közösen: sütöttünk, főztünk, szemetet szedtünk, biciklizni mentünk vagy épp barkácsoltunk.

Az ifjúsági információs központban leginkább adminisztratív és szervezési feladatokban segítettem, de voltunk például pályaválasztási börzén is. A Lernfreude keretein belül kisiskolás gyerekekkel foglalkoztunk, segítettünk nekik a házi feladatban, gyakoroltuk a számolást, olvasást. 

A Frauencafé a bevándorló nők rendszeres találkozója volt, ahol németül tanultunk, részt vettünk egy workshopon, kirándulni mentünk vagy épp biciklizni tanultunk. A találkozó egy része általában kötetlen beszélgetés, kávézás volt, így jobban megismerhettünk egymást, a különböző háttereket, kultúrákat.

Ezen kívül segítettem a nyári napközis táborban, felügyeltem a műanyag jégpályán, valamint néhány rendezvény keretein belül arcot is festettem.

A kisvárosi életet nagyon élveztem. Minden közel volt, az emberek mosolyogva köszöntek, és programokból sem volt hiány. Voltak koncertek, színházi előadások, városi rendezvények, bulik. A kollégáimnak köszönhetően mindig tudtam az aktuális eseményekről, így nem maradtam le semmiről, és egyre inkább én is része lettem a helyi közösségnek.

Szabadidőmet nagyrészt a hegyekben, a természetben töltöttem. Sokat túráztam, bicikliztem, síeltem, sífutottam. Szerettem volna teljesen megismerni a környéket, mindent felfedezni.

Többen kérdezték, hogy miért pont Ausztria? Az ok, amiért ezt a helyet választottam, egyszerűen az volt, hogy megtetszett a projekt, úgy éreztem nekem találták ki. Korábban tanultam németül, szerettem volna gyerekekkel foglalkozni, és a hegyekkel körülvett kisváros is tökéletesnek hangzott a pesti mindennapok közepette. A jelentkezés hamar lezajlott, és már márciusban tudtam, hogy jövök.

Az első naptól kezdve úgy éreztem, jó helyen vagyok. A kollégák és a gyerekek kedvesek voltak, türelmesek, és értékelték, hogy németül próbálok kommunikálni. Az új lakótársam és a Wörglben lévő másik önkéntes már jól ismerte a környéket, és egymást. Engem is hamar befogadtak, olyan volt, mintha egy mini családba csöppentem volna. Azóta persze sok minden változott. Az olasz önkéntes már nyáron hazautazott, a lakótársam pedig idővel elszigetelődött. Áprilisban viszont érkezett egy új önkéntes, akinek igyekszem mindent megmutatni.

Hihetetlen, hogy ilyen gyorsan elrepült ez az egy év, és mégis mennyi minden történt. A német tudásom rengeteget fejlődött, most már gördülékenyen megy a kommunikáció és a dialektust is nagyrészt megértem. A szervezet munkáját jól ismerem, egy-egy projekt keretén belül szinte az összes kollégával dolgoztam együtt. Rengeteget tanultam, sok-sok feledhetetlen élménnyel gazdagodtam, miközben igyekeztem valami jót tenni, a magam módján segíteni.

Hálás vagyok, hogy részt vehettem ezen a programon. Fantasztikus lehetőség, amit kár lett volna kihagyni. Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Anna