Francia Polinézia - élet a Paradicsomban
Első 6 hónap a Paradicsomban
Tudod, mi van Magyarország túloldalán, ha átfúrjuk a Földet?
Nem, nem Kína, ahogy azt a hiedelem tartja, hanem a Csendes-óceán, ahol nincs nagy földrész a közelben, csak apró szigetek százai. Itt élek és önkénteskedem én is, több mint 15 000 km-re az otthonomtól, Magyarországtól, a világ egyik legeldugottabb szigetén.
A Csendes-óceán közepén, több ezer kilométerre mindentől, egy rakat apró szigeten nem más a hivatalos nyelv, mint a francia. Ez a csoda hely Francia Polinézia, ami Franciaországhoz tartozó tengerentúli terület, és nem is olyan kicsi, mint azt hinné az ember, kiterjedésében akkora, mint Európa. Francia Polinézia több szigetből áll, a leghíresebb Tahiti, ez volt utazásom első állomása is.
Hogy hogyan jutottam ide? Hát az ESC (European Solidarity Corps) program segítségével, amely Európai országokba juttat el 30 évnél fiatalabbakat önkénteskedni és gyakorlatot szerezni a nagyvilágban. Itt találtam rá a projektre, amibe rögtön beleszerettem, a MANU SOP szervezet által meghirdetett egy éves önkénteskedésre Tahitin vagy Fatu Hiván. Ez nem egy szokványos önkénteskedés, nem csak a helyszín miatt, hanem mert itt ritka madarakkal és veszélyeztetett élőhelyekkel lehet foglalkozni, valóban hozzájárulva, hogy ezek a szigeteknek a természeti csodái fennmaradjanak.
Az utazás több napig tart. Mi az önkéntes társammal, egy spanyol lánnyal Párizs felé vettük az irányt márciusban, ahonnan 11,5 órát repültünk San Fransiscóba, onnan pedig további 8,5 óráig tart eljutni Tahitira. De számunkra nem Tahiti volt a végcél, hanem Fatu Hiva, így megint repülőre hoppantunk, 3,5 óra alatt Hiva Oa szigetére érkeztünk, és onnan már csak egy röpke 3-5 órás hajóút választott el minket a végcélunktól, Fatu Hivától.
Itt töltünk el egy évet, a Fatu Hiva-szigeti tengerilégykapó (Pomarea whitneyi) fajvédelmi programot segítve, a STOP EXTINCTION nevű LIFE Projektet. Ez a nagyon ritka madár csak és kizárólag Fatu Hiva szigetén él, és habár régen tele volt a sziget velük és énekükkel, ma már csupán egyetlen völgyben fordul elő 15 felnőtt egyed. Noha úgy tűnhet, a faj sorsa megpecsételődött, a MANU (polinézül madarat jelent) évek óta küzdd a patkányok és a macskák térnyerése ellen, és így lehetőséget adva a fajnak.
Nem ez lenne az első faj, amit a kihalás széléről hoztak vissza, így részt venni egy ilyen projekten biológusként és természetszeretőként nagyon felemelő. Heti három napot dolgozunk a madarakkal, ahol megfigyeljük a viselkedésüket, illetve ellenőrizzük a vadkamera csapdákat, amelyek behálózzák az egész völgyet. Egy napot a madárházban segítjük a tenyésztési projektet, és egy nap az adatokkal dolgozunk. Vannak időszakok, amikor több a munka, mint például amikor tojás vagy fióka van egy párnál, de alapvetően rengeteg szabadidőnk van, amivel azt kezdünk, amit akarunk.
Az élet Fatu Hiván teljesen más, mint otthon, vagy Európa egyéb szegleteiben. Itt Francia Polinéziában a francia és a polinéz kultúra keveredik, és habár Tahiti, Moorea és Bora Bora híres turista célpontok, ide csak néhány elvetemült turista és hajós köt ki. A Marquesas-szigetcsoport (ejtsd /márkézász/), ahova Fatu Hiva is tartozik, a Csendes-óceáni átkelés első szárazföldje a Panama-csatornát elhagyva. Tehát sokan közel egy hónapot töltenek az óceánon, míg megpillantják az első szigetet, Fatu Hivát. Két apró falu található a szigeten, körülbelül 150-200 lakossal, és mindenki két nyelven beszél, marquesasiul és franciául. Itt mindenki mosolyog, a kertek tökéletesen rendezettek, és bármerre nézel, pálmafák és banánfák keretezik a falut. Élelemben itt soha nincs hiány. Az óceán tele van halakkal, a helyi horgászok nap mint nap fogják ki a 1,5-2 méteres
tonhalakat, aminek a kiló ára itt olcsóbb, mint otthon a csirke.
Fatu Hiva egy olyan hely, ahol az étterem is csak akkor nyit ki, amikor felhívod őket előzetesen telefonon. Nincsenek szállodák, nagy bevásárlóközpontok, csak nyugalom és a természet.
Az eddigi 6 hónap tele volt tanulással, beilleszkedéssel és szocializálódással. A helyiek szépen lassan befogadtak minket, részei lettünk a falu napi ritmusának. A testünk pedig hozzászokott a völgyben való munkához, megedződtünk a folyamatos hegymászástól. De még 6 hónap hátravan ebből a hihetetlen élményből, és egy egy hetes Tahiti ESC tanfolyam után újult erővel kezdünk bele a második felének az évnek. Fatu Hiva tökéletes helyszín a tanuláshoz, mint önmagamról, mind a természetről.
Szeretnék jobban részt venni a MANU SOP életében, esetleg megtanulni, hogy hogyan lehet új projekteket írni, legyen az fiatalokkal kapcsolatos vagy a természetttel. Úgy érzem, itt rengeteg lehetősége van a fiataloknak fejlődni, és új élményeket szerezni. Örülök, hogy ezt a projektet választottam. Ez a projekt nem csak biológusoknak remek lehetőség, de olyanoknak is,
akik szeretik a kihívásokat, nyitottak új dolgokra, de szeretik a természetet és nem ijednek meg a munkától.
