Olaszországi, bolzano-i ESC önkéntesség

Az én önkétes kalandom 2020. októberében vette kezdetét. 19 éves voltam és gimnázium után nem szeretem volna egyből egyetemre menni. Kihívásokat akartam keresni és szeretem volna külföldre menni hosszabb időre. A covid időszak közepén úgy döntöttem jelentkezem az ESC programra, mivel szuper lehetőségnek tűnt a személyes fejlődésem szempontjából.

Nagyon hosszú ideje foglalkoztatott az önkéntesség lehetősége. Úgy gondoltam ez egy nagyszerű lehetőség nyelvtanulás és számos emberi kapcsolat építése szempontjából. Az első számú célom Olaszország volt, az ország, a kultúra és az emberek miatt.  

Több olaszországi lehetőség után Bolzanora esett a választásom. Számomra az fogott meg ebben a városban, hogy amennyire olasz annyira német ajkú is, az Osztrák határ közelsége miatt. A két kultúra találkozik ebben a városban. Indulás előtt még volt egy interjúm a kinti vezetőmmel és egyben mentorommal. Mindig nagyszerű és könnyű volt a kommunikáció köztem és mentorom között, rengeteget segített a program előtt és folyamán is.

A második feladat mielőtt elutaztam, hogy találjak egy vízilabda csapatot. Lassan 10 éve játszom nem szeretem volna ezt abbahagyni kinlétem alatt sem. Ezt is meg kell köszönöm a mentoromnak, aki a helyi csapat és edző elérhetőségét elérhetővé tette számomra, így nappal tudtam a programra és a munkámra koncentrálni míg este a hét mindennapján edzésre járni. A munkának és a sportnak köszönhetően számos barátságot kötöttem.

A következő napokban a munkába állás mellett a környék megismerésére és feltérképezésére nagy hangsúlyt fektettem. Hárman laktunk egy számunkra kibérelt lakásban, egy német lánnyal és először egy nigériai fiúval, majd később egy portugál lánnyal éltem 9 hónapig. Hamar összecsiszolódtunk. Az első időszakban rengeteg időt töltöttünk együtt, túráztunk ,főztünk vagy csak a sportpályára, parkokba mentünk.    

Az első hónapokban különféle munkákat végeztünk különféle helyszíneken. Az én szerveztem neve a VKE volt, aminek az irodája és központja Bolzano belvárosában volt. Itt a feladataim a gyerekek körül mozogtak, számos sportrendezvényt vagy kézműves tábort szerveztünk vagy közreműködtünk egész Trentino-Alto Adige tartományában. Több játszóházban is dolgoztam, szuper hangulatban töltöttem a heteket amíg a munkatársaimmal és rengeteg más önkéntessel együtt dolgoztunk. Sokszor kisebb falvakba vagy városokba mentünk, ahova buszokkal vittük el a játékokat a gyerekeknek. Munkám nagy részét gyerekekkel töltöttem, akikkel csak olaszul vagy németül tudtam beszélni. Így a nyelvtudásom szerencsére gyorsan fejlődött. Sajnálatosan a korona vírus sokszor beleszólt egy nagyobb rendezvény szervezésénél de úgy gondolom legtöbbször nem volt akadály egy életre szóló élmény szerzésében. 

Munkám során irodai tevékenységet is kellet végeznem vagy egy műhelyben játékokat készíteni a gyerekeknek. Sok, különböző típusú feladatot végeztünk, aminek során rengeteget tanultam és nagyon hasznosnak éreztem magam.

A bolzanoi önkéntességem eredményességéhez mindent megkaptunk az alapítványtól, amire szükségünk volt: bicikli, utazási költségek térítése, tömegközlekedés ingyenes használata, egyéb tárgyi feltételek mint példáuk: polok, kabátok, lakásfelszereltség, időben utalt havi juttatások.  

Az Észak-Olaszországban töltött 9 hónapom alatt számos ismeretségre tettem szert és a környéket is sikerült egy kicsit bejárni. Általában rövidebb utakra biciklivel, hosszabb túrákra tömegközlekedéssel vagy vonattal mentünk. Hatalmas zöld parkok és varázslatos állatvilág jellemezte a környezet. Magas havas csúcsú hegyvonulatok és kedves emberek jellemezték ezeket az utakat. Életem egyik meghatározó élménye lett ez az út, aminek örökké nagyon hálás leszek. Lehetőséget kaptam egy másik országba betekinteni hosszú időre, ott élni dolgozni és sportolni.

Köszönöm a Magyar Önkéntesküldő Alapítvány segítségét, akik mint küldő szervezet, mindenben támogattak és rendszeresen érdeklődtek a hogylétem felől. A Bolzano-ban tanultakat hasznosítani fogom a jövőben, akár a nyelvtudást vagy azt a rengeteg tapasztalatot. Nagyon remélem, hogy az ott megszerzet kapcsolatok hosszútávúak lesznek, és bárhova utazom Európában mindig találkozom ismerős arcokkal és emberekkel. Az ott átélt élmények már egy életre összekapcsolnak a régióval és az országgal.

Benjámin