12 hónap ESC önkéntesként egy portugál faluban
2020 augusztusában nagy reményekkel vágtam bele a portugáliai projektembe, mivel akkor már 3 éve - első ottjártam óta - tudtam, hogy vissza akarok még térni. Egy fantasztikus csapatban találtam magam egy kis faluban, ahol mindenki nagyon kedves és segítőkész volt. Arrouquelas csodálatos helyen van utazás szempontjából, csupán 50 perc Lisszabontól, ellenben mint általában a falvakban a tömegközlekedés elég nehézkes. Szerencsére a szervezetnek van autója, így sokkal egyszerűbb volt szétnézni a környéken. Volt, hogy egy napra mentünk a tengerpartra, vagy szétnézni egy városban, volt hogy a hosszúhétvégét Peniche-ben töltöttük, vagy csak két napra Nazarébe mentünk. Mindegyik hely más és különleges volt a maga módján.
Peniche rendkívül sokszínű, és igazi szörf paradicsom, ráadasul csak 50 perc kocsival, és busszal is el tudtunk jutni oda.
Itt pedig Nazaré látható a meredek hegyoldal tetejéről.
Ezek alatt az utazások alatt volt néhány
lehetőségem gyakroloni a portugált, de közel sem annyi, mint amire számítottam.
Bár az utazás előtt egy fél évet tanultam már a nyelvet, sajnos nem ragadt meg
túl mélyen, és egy teljesen nemzetközi közegben folyamatosan angolul beszélve
csak még jobban elhalványult. Ezen persze nem segített, hogy a legtöbb helyen
egyáltalán nem volt szükség az akadozó portugálomra, mert angolul is értettek
minket.
Kétfajta nyelvórára volt lehetőségünk, egy külföldieknek szervezett
alapoktatásra aminek a teljesítésével biztosítani lehet a letelepedést az
országban (ez főleg a magas számú indiai bevándorlónak volt hasznos), illetve
egy falubeli jött hozzánk minden héten egyszer. Ez sajnos változott, mikor újév
után lezárták az országot, de szerencsére végül normalizálódott a helyzet.
Az iskolában viszonylag sokfajta tevékenységet végeztünk. Segítettünk a gyerekeknek feladatokat megoldani/elmagyarázni, kreatív tevékenységekben vettünk részt, mint az agyagozás, festés vagy rajzolás. Segítettünk a tanároknak is egyszerű feladatokat elvégezni, mint a minták kivágása, vagy matek röpdolgozat kijavítása, feladatlapok osztása, valamint testnevelés órán. Egyszer még saját órát is tartottam, szerencsére tanári segítséggel. Ebédidőben pedig a konyhán kellett segíteni. A kisebb iskolákban a gyerekeknek saját helyük van az ebédlőben, ahová csak leülnek, és a segítő személyzet tálalja az ételeket, így mi is főleg a tányérok szervírozásában vettünk részt, valamint gyümölcsöket daraboltunk és fenntartottuk a rendet. Így egy idő után 2 tányér helyett, már rutinosan tudtam vinni 4-et vagy akár 5-öt is.
Amikor nem iskolában voltunk akkor az időjárás függvényében dolgoztunk két kutyamenhelyen, a toronyban erdőtüzet lesve, a Breja szökőkútnál, volt 2 szemétszedős projektünk, valamint sokat dolgoztunk a saját kis veteményesünkben is . Nők napján és karácsonykor ajándékot osztogattunk a falubelieknek ezzel is szebbé téve az ünnepet. A faluban végzett munkánk miatt lehetőségünk nyílt besegíteni a szüretbe az ottani borászatban, illetve egyik nap még autentikus paradicsom lekvárt is főztünk együtt.
A természet pedig egyszerűen csodálatos ott. Bár nekem nyilván az ég változatossága volt a kedvencem, és hogy télen is sokszor gyönyörű idő volt, de maguk a növények is nagyon érdekesek. Portugália tele van eukaliptusszal és fenyővel. Az eukaliptusz főleg pénzügyi okokból van jelen, de én például sose gondoltam volna, hogy egy meleg éghajlatú országban a fenyő legyen szinte az uralkadó erdő.
A naplementék szinte már varázslatosak voltak, a rózsaszín égbolt csaknem mindennaposnak számított, és a szivárványok sem volt túl ritkák, főleg a tengerparton.
Regina