Szélben, fagyban, de mindig mosolyogva… az én 6 hónapom Izlandon :)

2022. júniusában az utolsó pillanatban adtam le a jelentkezésem az önkéntes projektre. Sikeresen továbbjutottam az online interjús körre és még aznap vissza is jeleztek, hogy kiválasztottak táborvezetői pozícióra. Mindent feladva Magyarországon (albérlet, munka) vágtam bele a kalandba szeptemberben.

A SEEDS Iceland non-profit szervezetben 'environmental camp leader'-ként kaptam lehetőséget. Nem sok dolognak jártam utána Izlanddal kapcsolatban, így nagy elvárásaim se voltak. Nem arra vágytam, hogy minden tökéletes legyen, hanem hogy valami mást tapasztaljak mint amit eddig. Ezzel a mindsettel érkeztem a szigetre. Pár nappal később a születésnapom éjszakáján láttam életemben először a sarki fényt. Ennél szebb ajándékot nem is kérhettem volna. Majd egy forestry projektnek köszönhetően az első két hétben körbeutaztam az országot. Tényleg mintha non-stop egy képeslapban járna az ember. Képen is gyönyörű a táj, de élőben látni felbecsülhetetlen. Még volt szerencsém sok napfényben megcsodálni a látványosságokat, majd a téli hónapokban megtapasztalni a nappali sötétséget.

A 9 napos táborokban a résztvevőkkel közösen fejlesztettük fotós képességeinket, tanultunk egymás kultúrájáról és környezetvédelmi, valamint szolidaritási projektekben segédkeztünk. Tábor vezetőként az én feladatom volt, hogy összetartsam a csapatot, megtervezzek -leszervezzek -és megvalósítsak különböző programokat. 

Elsőre talán ijesztően hangzik ha azt mondom közel 20 emberrel éltem együtt, de ennek is megvolt a varázsa. Már az első pillanattól kezdve egy támogató csapat vett körül, akikkel a projekt végére igazi kis családdá kovácsolódtunk. Én főként a 'mama' szerepét töltöttem be, mind a táborokban, mind az önkéntes csapatban. Ha kellett hajat vágtam, főző leckéket adtam, vagy csak szimplán meghallgatom őket. Az önkéntesség legjobb része számomra az volt, hogy különböző kultúrákból érkező emberektől tanulhattam.

Örülök, hogy olyan projektben vettem részt, mellyel gyarapodott a szakmai tudásom is. Minden tábor tartogatott valamilyen kihívást, ami által fejlődtem például a programszervezés, logisztika vagy interkulturális kapcsolatok területén. Valamint sokkal magabiztosabb lettem az angol nyelv használatát illetően. Ennek hatására végre olyan munkákat is megmertem pályázni, melyektől korábban tartottam, mert nem éreztem elég jónak az angolomat.

Igen, sokszor sötét volt és hideg. De az emberek, akik körülvettek fényt hoztak minden napomba. Amikor azt kérdezik, nem vagy szomorú, hogy eljöttél? Könnyedén vágom rá, hogy Nem! Ha szomorú vagyok, akkor az azt jelenti, hogy valami rossz dolog történt. De ez a projekt úgy volt tökéletes ahogy. A lezárással együtt. Semmin sem változtatnék.

Enikő

A programot az SEEDS Iceland  koordinálta.